2019 technológiai trendjei: hat trend, amely befolyásolja az üzletünket és a biztonsági ágazatot

Az Axis Communications a blogjában csokorba szedett 6 olyan technológiai trendet, amely szerintük nagy hatással lesz a videomegfigyelésre és biztonságpiacra 2019-ben. Ezt olvashatják az alábbiakban magyar nyelven.

Már hagyománnyá vált, hogy írunk a főbb technológiai trendekről, amelyekről úgy hisszük, jelentős hatással lesznek az üzletünkre a következő évben és az egész biztonsági ágazatra is. A jövendőmondás sohasem könnyű feladat, és miközben számos új technológiának lesz kétség kívül jelentős hatása hosszútávon, ami minket igazán érdekel az az, hogy ezek közül melyeknek lesznek kirívó felhasználási területei rövidtávon.

Ekképpen, 2019-re gondolva úgy látjuk, számos főbb trend a 2018 elején beazonosítottak kiegészítései lesznek. Valóban, az alább részletezett hat trend közül négy már szerepelt 12 hónappal ezelőtt. Ezeken a területeken láttunk lendületet az elmúlt 12 hónapban, amely potenciált mutat a következő évre vonatkozóan. Szóval, szíves elnézésüket nem kérjük az ismétlésért!

1. Mesterséges Intelligencia

A sok figyelemre és értekezésre való tekintettel megbocsátható, ha valaki úgy hiszi, hogy a mesterséges intelligencia (MI) teljesen megváltoztat minden iparágat és szektort. De a cinikusabbak (a Gartner Hype Cycle-re hivatkozva) úgy érezhetik, hogy az MI (és a hozzá kapcsolódó gépi tanulás és mélytanulás) látványos alkalmazási módjainak a hiánya arra mutat, hogy vagy a Peak of inflated expectations, vagy akár a Trough of disillusionment részen vagyunk. Valójában azonban a fejlődés természetesen eltér iparágtól és alkalmazástól függően. Bizonyos területeken – különösen az egészségügyben, azon belül is a rák kimutatásánál – az MI-nek már most jelentős hatása van. Más területeken, a fejlődés egyenletesebben történik. A videomegfigyelés területe is köztük van.

A Gartner Hype Cycle – az ábra a technológiákkal szembeni várakozások mértékét (függőleges tengely) mutatja az idő múlásával (vízszintes tengely)

Ma az iparágunkban, a gépi és mélytanulás főleg videoanalitikára van használva, de arra számítunk, hogy a technológia fontos komponense lesz a jövő számos alkalmazásának és termékének. Idővel a szoftvermérnökök átlagos eszközévé válik és számos környezetben és készülékben használva lesz. De az alkalmazása a legkirívóbb felhasználási módoktól fog függeni, nem magától a technológiától. A megfigyelő és biztonsági szektorban van kísértés arra, hogy új technológiák ígéretei túl nagyok legyenek. Ez igaz volt az MI-re a videoanalitikai használatban, és, különösen, a mélytanulás jelenlegi felhasználásaira tett bizonyos ígéretekre. Elkötelezettek vagyunk abban az MI-vel és a mélytanulással kapcsolatban, mint bármely más új technológia esetén is, hogy biztosan robosztus, megbízható implementációja legyen, és az ügyfelek valódi kihívásait oldja meg.

A mélytanulás két különböző fázisból áll: a betanítási fázis és a végrehajtási fázis. Az előbbi magas számítási teljesítményt, sok adatot és időt igényel, tehát valószínűleg szerveren és/vagy a felhőben fog futni, miközben történhetne további betanítás (finomhangolás) az edge-en, avagy végponton (amely remekül kapcsolódik a következő ponthoz). A végrehajtási fázis – amely a „betanított” adatokot igényli – történhet a rendszer bármely pontján, csakis attól függően, hogy mekkora számítási teljesítményre van hozzá szükség és milyen gyorsan kell elkészülnie.

A kutatás és fejlesztés lassan, de biztosan folytatódni fog, és járulékos előnyökkel fog a következő évben járni, mintsem radikális változásokkal.

2. Felhő- és edge számítás

Ha az MI-ről még azt mondhatjuk, hogy a Gartner Hype Cycle elején van, a felhőszámításról már nehéz azt mondani, hogy ne lenne jól megalapozott, és nem a Plateau of productivity felé halad, hacsak nincs rajta már most. Kevés lehet az olyan szervezet, legyen akár privát vagy publikus, amelyik nem használ bizonyos szintig felhőszámítást, és számos átmozgatta a teljes infrastruktúráját felhőalapú modellre.

Ha már itt tartunk, a felhőszámítás egy vagy több adatközpont centralizált adatszámításán alapszik, és mivel az összekapcsolt, Internet of Things (IoT) eszközök exponenciálisan terjednek, így a létrehozott adat is nő. És mivel egyre több adatközpont van, egyre nagyobb számítási teljesítménnyel, így az adatok szökőárja elsöprő erejű lehet. Ez különösen kritikus lehet olyan területeken, mint a videomegfigyelés, ahol a tárhely és a sávszélességet csökkentő technológiák fejlesztésének ellenére az adatigény szignifikáns.

Ez az, ahol az edge számítás előnyei előtérbe kerülnek. Egyszerűen fogalmazva, ahogyan a neve is mutatja, az edge számítás több adatfeldolgozást helyez a hálózat „szélére”, közel oda, ahol az adatokat a szenzor begyűjti, mielőtt átküldésre kerülnének az az adatközpontba. Bizonyos területeken ez azzal az előnnyel jár, hogy feldolgozás sebessége gyorsabb lesz, azonnal lehet reagálni a begyűjtött adatokra. Vegyünk például egy önvezető járművet. Edge számítás nélkül – ahol az adatgyűjtés és a gyűjtött adatok feldolgozása is a járművön magán történik – a kommunikációban való késleltetés a felhőalapú adatközponttal, még ha csak századmásodpercekről is van szó, jelentheti a különbséget a között, hogy a jármű elkerül-e egy balesetet, vagy nem.

Az üzletágunkban, az edge számítás az adatok kamerán való feldolgozását jelenti. Miközben az előnyök nem olyan drámaiak, mint egy baleset elkerülése, mégis nagyon jelentősek lehetnek. Először is, az adatok kamerában való kezdeti feldolgozása szignifikánsan csökkenti a hálózati adatátvitelhez és a tárhelyhez szükséges követelményeket. Továbbá az adatok névtelenné és titkosítottá tehetők az átvitel előtt, biztonsági és adatvédelmi követelményeknek megfelelve.

Végül a felhő- és edge számítás nem egy egymást kizáró technológiák lesznek; a kettő egyensúlyban fog együttműködni, hogy a legtöbbet nyújtsa.

3. Személyre szabás vs. személyes adatok védelme

Az elkövetkező években 2018-ra úgy tekinthetünk, mint az év, amikor az adatvédelemmel kapcsolatos széleskörű tudatosság elérte a legmagasabb pontját, különösen a személyes adatok tekintetében. A publikus és nyilvános szektorokban lévőknek az EU Általános adatvédelmi rendelete (GDPR) magasabb szintű szabályozást hozott a szervezetek által gyűjtött, tárolt, megosztott, felhasznált személyes adatokkal (videomegfigyelés által gyűjtöttöket beleértve) kapcsolatban, mint valaha. A tágabb értelembe vett felhasználóknál viszont valószínűleg a Facebook adathasználatával kapcsolatos problémák voltak azok, amelyek a tudatosságot és aggodalmakat növelték az online kiadott személyes adatok tekintetében.

Egy olyan világban élünk, ahol értékes online szolgáltatásokat kapunk a tudatosan, vagy éppen tudtunk nélkül, hatalmas mennyiségben odaadott személyes adatainkért. Természetesen, ezeket az adatokat a szolgáltatásaik értékének a növelésére használják az olyanok, mint a Facebook, Amazon, Google és mások, személyre szabással. Sokaknál viszont ez túlmegy a személyre szabás határán, a személyes adatok megsértését látják benne, és a pletykák, hogy az otthoni asszisztensek belehallgatnak a helyi beszélgetésekbe, csak növelik ezt a nyugtalanságot.

Végezetül, egy szervezet és a felhasználói közötti bizalom egy fontosabb és kézzelfoghatóbb eszközzé válik. Természetesen, az Accenture tanácsadó cég nemrég készült jelentése kimutatta az összefüggést az érdekelt felek bizalma és a bevételek között. A vállalatok személyes adatokhoz való hozzáállásával kapcsolatos aggályoknak lesz a legátütőbb bizalmi szerepe az üzlet előrehaladását illetően.

4. Kiberbiztonság

Képes valami „trend” lenni úgy, hogy minden évben feljön, és folyamatos aggodalomra ad okot? Akármit is válaszol erre a kérdésre, lehetetlen olyan problémákról beszélni, amelyek minden szektort érintenek, a kiberbiztonság említése nélkül. Az előző ponthoz kapcsolódva, a leggyorsabb módja a vállalat és az ügyfelei (és részvényesei) közötti bizalom megrendülésének az egy sikeres kibertámadás. Kérdezze csak a British Airways-t.

A kiberbiztonság soha nem lesz megoldva, hiszen a kiberbűnözők (és egyre inkább a nemzetállamok is) soha nem fogják abbahagyni a sebezhetőségek keresését és kihasználását. Ezek a szervezetek jól támogatottak, szervezettek és képesek a gyorsabb innovációra, mint a vállalatok, amelyek iparági szabályozásoknak kell megfelelniük. A támadások egyre összetettebbek, miközben a csatlakoztatott eszközök és nem biztonságos hálózati végpontok száma exponenciálisan növekszik.

A sebezhetőség egyik területe, amelyen mostanában nagyobb volt a hangsúly, az az ellátási láncban van, ahol a jó kiberbiztonság hiánya, vagy éppen szándékosan kártékony tettek kibertámadásokhoz vezetnek, szoftveresen és hardveresen is. A termékek származása kritikusabb, mint valaha, a gyártóknak biztosnak kell lenniük abban, hogy az ellátási lánc minden eleme olyan biztonságos, amilyennek lennie kell.

5. Okos technológiák a környezetért

Azt már láttuk, hogy a videoanalitikák hogyan használhatók a vállalatok által az energiahatékonyság növelésére irodákban, amely pozitív hatással van a környezetre. De az új típusú szenzorok képesek pontosabban mérni a környezetre való hatásokat a szervezet helyszínein, nagyon érzékeny „műorrokként” működve a különböző kimenetekre kalibrálva, és a hőképek alkotása használható energiapazarló területek kiemelésére.

Például, az egyik terület, ahol az ilyen szenzorok növelhetik a tudatosságot, megértést, és egyre inkább lehetővé tehetik a gyógyító tevékenységeket, az a légminőség romlása. Legyen szó akár épületek belső teréről, vagy külső városi környezetről, az egészségre és az ehhez tartozó költségekre gyakorolt negatív hatása egyre nagyobb problémává válik. Az okosszenzoroknak központi szerepük lesz a probléma globális megoldásában.

Az ilyen jellegű alkalmazási módok hatékonysági és költségcsökkentési (és, remélhetőleg, egészségügyi) szempontból értékesek a szervezetek számára, de még segítik őket a saját környezeti és fenntarthatósági céljaik elérésében is.

6. A szenzorok integrációja elősegíti az okos reagálást

Már önmagukban is jelentős előnyökkel járnak a korábban említett szenzorok. De az utolsó trend, amelyben biztosak vagyunk, hogy 2019-ben egyeduralkodó lesz az az érzékelők kombinálása és integrációja „okos” reakciók indításához.

Például, egy okos városban, a mozgásérzékelők, amelyek egy sorompónál vannak, aktiválhatnak egy kamerát, után pedig a műveletközpontban megjelenik egy riasztás, lehetővé téve a gyors és megfelelő válaszreakciót. Vagy egy környezeti szenzor ismét csak aktiválhat egy video- vagy hőkamerát tüzek és kiömlött anyagok gyors azonosítására, ismét fürgébb és hatékonyabb választ elérve. Ha figyelembe vesszük, hogy milyen sokféle érzékelő van – hőtől kezdve mozgásig, levegőtől videóig – a kombinációk száma szinte végtelen, pont úgy, mint a lehetséges előnyöké.

A technológiák folyamatosan fejlődnek, egyre gyorsuló ütemben. Miközben az új trendek és innovációk könnyen összezavarhatnak minket, minden egyes lehetőséget ki kell értékelni a szervezetek és városlakók felhasználási módjainak maximális kielégítéséhez. Ez marad a lencse, amelyen keresztül megtekintjük a technológiai trendeket és az alkalmazási módjaikat, és 2019 ismét egy izgalmas évnek ígérkezik az új, hasznos módokon használt technológiák bevezetését illetően.

Az eredeti blogbejegyzést megtalálják angol nyelven az Axis blogjában.